Dévény vára, a nyitrai és a pozsonyi várral együtt, történelmileg az egyik legrégebbi várak közé tartozik Szlovákiában. Egykor a Magyar Királyság nyugati kapuja volt. A monumentális építmény egy hatalmas sziklán áll, a Duna és a Morva folyók találkozásánál. Ma Pozsony részét képezi. Ősrégi település, amely már a őskortól lakott volt. A kelták után a második században, fontos történelmi és stratégiai központá vált. A rómaiak őrtornyokat emeltek itt, és a terület a Limes Romanus határvédelmi rendszer részét képezte. A 9. században Rastislav fejedelem székhelye lett, aki megbízást adott egy hatalmas erődítmény felépítésére. A királyi vár a 13. században épült fel, majd a 15. – 17. században további átépítésekre került sor. Ebben az időszakban a vár többször is gazdát cserélt. 1809-ben a várat Napóleon seregei lerombolták. A 20. század 30-as éveitől a vár egyes részeiben régészeti kutatások folynak, melyeken megtekinthetők a feltárt épületek alapjai, valamint a különböző kiállítási területek. Romjai ma is impozáns képet nyújtanak, és festői kilátás nyílik innen a Duna túloldalán emelkedő osztrák Hainburg várára. A várat 1961-ben Nemzeti kulturális örökséggé nyilvánították.