Nyitra a nyitrai régióban, mintegy 90 km-re északkeletre található a fővárostól, Pozsonytól. A várost keresztül szeli a Nyitra folyó, az északi oldalán pedig a Zobor-hegy (vrch Zobor) emelkedik. Eredete az őskorba nyúlik vissza, területe már akkor lakott terület volt. Jelentős központja volt a Keltáknak, a Germánoknak, majd végül a Szlávoknak. Székhelye volt a szlovákiai terület első ismert uralkodóinak. Az első történelmi utalások a városra a 828-as évekből valók, majd a 8. századtól egészen az 1108-as évekig a Nyitrai Fejedelemség (Nitrianske kniežatstvo) székhelye volt. Különös történelmi jelentőségű város, és egyben egyike a legrégebbi városoknak Szlovákiában. A népesség szempontjából Szlovákia ötödik legnagyobb városa. Annak ellenére, hogy a város gazdag történelmi múlttal rendelkezik, napjainkban egy fiatalos, modern várost ismerhetünk meg benne. Köszönhető ez két egyetemének is, a Konstantín Filozof Egyetemnek (Univerzita Konštantína Filozofa) és a Szlovák Mezőgazdasági Egyetemnek (Slovenská poľnohospodárska univerzita). Egyik meghatározó jelképe a Nyitrai-vár, amely korábban a város védelmére szolgált. A vár bejárata a felső városrészen keresztül vezet, amely a város leglátványosabb része. A várnegyedben díszes és értékes történelmi épületek találhatók, mint pl.a Szent Péter és Pál-templom (Kostol sv. Petra a Pavla), Nagy- és Kisszeminárium épülete (Malý a Veľký seminár), a püspöki könyvtár (diecézna knižnica), melyben több száz ritka könyv és kézirat található, a püspöki palota (Biskupský palác) gótikus eredetű épülete, az egykori Vármegyeháza (Župný dom), az 1446-ban épült Nagyboldogasszony-templom, valamint a Szent Emmerám- püspöki székesegyház (Katedrála sv. Emeráma)

Műemlékek és nevezetességek

A műemlékek és nevezetességek a történelmi belváros részét képezik, melynek központi építménye a Nyitrai-vár épületeggyüttese a Szent Emeram püspöki székesegyházzal (Katedrála sv. Emeráma). A vár alatt alakult ki a felső városrész, amely az erődítmény gótikus stílusához igazodott. Jelenlegi barokk-klasszicista megjelenését elsősorban a Nagyszeminárium épületének (Veľký seminár), az 1630-ban épült Ferences templomnak és kolostornak (Františkánsky kláštor s kostolom), és az egykori Vármegyeháznak (Župný dom) köszönheti. A történelmi belvárosban található műemlékek közül a Szent Péter és Pál-templom (Kostol sv. Petra a Pavla), az alsó városrészből pedig az 1702 és 1741 között épült Szent László piarista templom és kolostor (Piaristický kláštor a kostol sv.Ladislava), amit bizonyára érdemes megtekinteni. Turisztikai szempontból érdekes kirándulást jelent a Zobor-hegy (Vrch Zobor) megmászása. A gyönyörű kilátás mellett, ami a városra és környékére nyílik, kellemes séta várja a zobri tanösvény útvonalán. A hegyről vezető út a borospincék körül vezet, ahol ha kedvük tartja megkóstolhatják a környék ízletes borait.